A falu

Rudna község a Rozsnyó-medence nyugati részén fekszik. A falu eredete szorosan összefügg az ércbányászat eredetével az úgy nevezett bányászati ​​régió Gömör. A falu területe a Berzéti kúria része volt, amelyet 1243-ban adományként kapott az Ákoš családból Detrich Szár. Utódaitól, majd 1290 után Comes Batiz (a Mariássy család őse) tulajdonába került. A király 1291-ben a kastély rozsnyói részét az esztergomi érseknek adományozta. Ebben az 1291-es adományozási okiratban Rudná községet Rodna formájában említik először írásban.

A történelem során a falu neve nem változott:

• 1327 Rudna
• 1920 Rudník
• 1927 Rudná, magyarul Rudna, Rozsnyórudna.

Mivel a falu kezdete óta bányatelep volt, a lakóknak bizonyos kiváltságaik voltak. Szabadon élvezhették az erdőket, patakokban halászhattak, disznót és csirkét nevelhettek, ökröt tarthattak, árpa sört főzhettek. A bányavárosok és önkormányzatok kiváltságai között szerepelt a polgármester választásának joga, a szabad mozgás joga és a papi választás is a saját szokásai szerint. Valójában ezek a jogok viszonylag korán ösztönözték a közigazgatási aktusok kidolgozását egy bizonyos szinten a bányász önkormányzatokban. Rudna község 17. századi történelmi pecsétje is erről tanúskodik.

A falu eredeti lakói bányászok voltak, akik nehéz bányászati munkából éltek. A népesség első nyilvántartása a településen 1427-ből származik, amikor 17 lakást tartanak nyilván. A lakosság száma nagyon lassan növekszik, de a törökök 16. századi inváziója nagyban befolyásolja ezt a növekedést, és a lakosság az elviselhetetlen terhek miatt az északibb régiókba menekülve oldja meg hangulatát. A törökök elűzése után az országból a népesség gyorsan növekszik és már itt is van 1773-ban a bányászcsaládok mellett 28 tanyasi család és 10 vascsalád él itt. Az r. 1828-ban 61 ház és 515 lakos él a községben 1900-ban 483 lakosa van, 1910 ben már 670 lakos,  1930-ban 730 lakosa van, 1965 995, 2001 év folyamán a májusi népszámlálás után 760 lakos 297 házzal, ebből 254 ház lakott. 2011-ben lakosok, lakások és házak összeírását hajtották végre, és a közzétett eredmények szerint 745 állandó lakos élt a faluban, ebből 353 szlovák, 338 magyar, 7 roma, 2 cseh és 49 anyjuk szerint nem fell fedezett nyelv.